Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. 2011-ben 343 lakosából 294 szlovák és 31 cigány. Nemhivatalos oldalFényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. 2001-ben 621 lakosából 405 szlovák, 167 ruszin, 42 ukrán volt. Görögkatolikus temploma 1741-ben épült barokk stílusban. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. 4 Népesség. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései;Ljubljana nevezetességei, séta a városban. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira. jan. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. 1910-ben 722-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések. Tót falu Zemplén Várm. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. A hagyományok szerint a 12. 5. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Hrubóhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, első osztálybéli. Mogyoróska. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. Nevezetességei4 Nevezetességei. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Története. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Sztáray, és Okolitsányi Uraságok, fekszik Örmezőnek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, tulajdonságaira nézve lásd Lesznát, mellyhez hasonló, mind a’ kettő második Osztálybéli. Nevezetességei. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől . Népessége. Ez a szócikk Vásárhely szlovákiai községről szól. 1. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. é. 5 Itt születtek, itt éltek. Lakosainak száma 159 ezer fő. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település. 2011-ben 556 lakosából 366 magyar és 162 szlovák. 1 Polgármesterei. 1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. KözséginfóOrosz falu Zemplén Várm. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A 18. A vármegye délkeleti részén, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben lévő, Tisza -melléki település. NevezetességeiDubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. 1910-ben 221, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. [5] 2011-ben 118 lakosából 112 szlovák. 4 Nevezetességei. Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. 1609 -ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779 -ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Cigándi járásban. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. A 18. Népessége. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. A. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Nevezetességei. Nevezetességei. Világ ( szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában . 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt. A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. században már állt. ”. 5 Híres emberek. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Utazasok. Népessége. szántóföld. 2001-ben 172 szlovák lakosa volt. A két folyó a. század elején ruszinokat telepítettek be. 5. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült. JegyzetekA 18. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. 1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. sz. 21° 45′ 00″k. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A település nemesi birtok volt. Népessége. században a községben szeszfőzde működött. Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Nevezetességei. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek. k. földes Ura G. Nevezetességei. Vadaspark és állatkert. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. Nagy Tisza-tó Bakancslista – 25+ látnivaló, program, kerékpáros és vizes élmény 2023. 2011-ben 345 lakosából 313 szlovák. 1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 105 szlovák lakta. 2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. h. század végén épült neoklasszicista stílusban. fekszenek Krucsónak. június 14. 1996 -ban 158 lakosa volt. Sajópálfala. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. Görögkatolikus templom (18. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. 1915-ben épült. Halmaj görög katolikusságának története a 20. Az Edelényi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Edelény . 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Természetvédelmi érték. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és. Gör. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. 6 További információk. Nevezetességei4 Nevezetességei. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat. 2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. d. A Zempléni-hegység Észak-Magyarország és az ország legkeletibb hegyvidéke, éppen ezért kevesen ismerik ezt a tájegységet. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 21° 45′ 00″. A könyv bárki által megtekinthető egy teljesen felújított régi malom magtárban, több érdekes kiállítással egyetemben. 48° 11′ 23″k. Görögkatolikus temploma 1774-ben épült. Fekvése. Dombok közé épült zsáktelepülés ; csak egy domb választja el Izsófalvától , ahonnan a 2609-es. 1. Viničky, korábban Seleška Tőketerebesi járásában. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 2090 fő (2021. Népessége. Népessége. század közepén református lett, ebben Encs is követte. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. é. Lásd még. Görögkatolikus temploma a 18. Házainak száma 71. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat. Nevezetességei. Nevezetességei. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajógalgóc témájú médiaállományokat. 48° 10′ 53″k. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. Területét 1920-ban Csehszlovákia és. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Népessége. Vásárhely ( szlovákul: Trhovište) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában . ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. 19 nyelv. Jelentős volt az állattartás, majd egyre. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. 5 További információk. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. jan. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Bodroghalász. Nevezetességei. 2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűlt ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes. Fekvése. A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. 445 fő (2023. Nevezetességei. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Az épületet saját. Nevezetességei. ; 1921-ben 2853 lakosából 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó és 116 (4,1%) szlovák. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. ” [2]1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1809-ben épült barokk stílusú református templom; Fónagyság nevű részen található egy erdészeti oktatóbázis. Csak. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. org Lengyelország. A Szent József templom. Borsod abaúj zemplén megye nevezetességei Borsod-abaúj-zemplén megye látványosságai Borsod abaúj zemplén megye látnivalók 1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. Első írásos említése 1635 -ből származik. 6 Jegyzetek. Ez volt az első porcelángyár. Sajóbábony város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. 107. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők. századtól kezdve a zsidó származású Harkányi bárók voltak, egészen a 20. 2001-ben 300 szlovák lakosa volt. Jegyzetek. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Hajdú-Bihar vármegyei kulturális programok listája. Magyarok a honfoglalás óta lakják. Tót falu Zemplén Várm. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nevezetességei. A török hódoltság elnéptelenedik, majd után újra benépesül. 2001-ben 2202 lakosából 1641 szlovák és 500 cigány volt. 15 méter magas. Tót falu Zemplén Várm. 2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. Nevezetességei. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. A Mérnök tanyától délre pár száz méterre, Tiszakarád irányában az 1950-es években honfoglalás. 1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz, és Zsalobinhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón van. 2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. A 15. 1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. , 48 evang. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. Nevezetességei Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. Nevezetességei. 2011-ben 309 lakosából 295 szlovák. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Ondova vizéhez 1/2 fert. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 7 További információk. Nagyruszka Szlovákia térképén [halott link] Források1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. It is the centre of the Tokaj-Hegyalja wine district where Tokaji wine is produced. A Kazincbarcikai járás székhelye. Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Nevezetességei. Orosz falu Zemplén Várm. Népessége. Pálfölde. Népessége. A Zemplén kalandpark egész évben várja a vendégeket. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Nevezetességei; Itt születtek, itt éltek; Építészeti és kulturális értékek A panorámás pincerendszer Halasy-kúria Majtényi-kúria Bottlik-kastély Bottlik-mauzóleum Gencsy. 2001-ben 450 lakosából 448 szlovák volt. Utazasok. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Nevezetességei. Népessége. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. Nevezetességei. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 561 lakosából 519 szlovák. 1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. Filkeháza ( ruszinul: Φилкехаза) [4] község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . Nevezetességei. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. 1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 5 Külső hivatkozások. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. 2011-ben 39 lakosából 34 szlovák és 5 ruszin. Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. jan. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. Nevezetességei. A világ legnagyobb könyve Magyarország egy apró községében, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriben található. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem. A Mezőcsáti kistérség kistérség volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Mezőcsát volt. század. kath. Nagyerdei. 2011-ben 931 lakosából 614 szlovák és 251 cigány volt. Csondró-völgy, Tardona – Lépkedj Jókai lábnyomában a Bükkben! 2022. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 20 nyelv. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Kiskolon ( 1899 -ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. Miskolc. Nevezetességei. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az. 6 További információk. English; Deutsch;. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. 2011-ben 683 lakosából 669 szlovák volt. A festői dombokkal övezett. Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában . A muhi csatát követően IV. A 16. 1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. 2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt. . Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az is emberi település állt. Nevezetességei. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az otománi kultúra településének. 2001-ben 55 lakosából 48 szlovák, 4 ruszin és 3 ukrán volt. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Népessége. A Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő wellness és gyógymedencékkel, izgalmas csúszdákkal és változatos programokkal várja a pihenésre és gyógyulásra vágyó látogatókat. 1839-ben épült. Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Orosz falu Zemplén Várm. 499 fő (2023. 2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Görögkatolikus temploma 1779-ben épült klasszicizáló barokk stílusban. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. Lásd még: Tolna vármegyei múzeumok listája. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Nevezetességei. Egy régebbi templom helyén készült. Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229 -ben említették először az oklevelek Zymhud alakban írva. Kastélya a 19. Nevezetességei. 683333333333. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. h. Az ország egyetlen városi ranggal rendelkező zsáktelepülése. Népessége. A község feletti domboldalon áll. 1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Görögkatolikus temploma 1844-ben épült a korábbi templom helyén, barokk. 5 Nevezetességei. 4 Nevezetességei. 6 Jegyzetek. délnyugatra fekszik. 2011-ben 473 lakosából 472 szlovák és 1 cseh. Tót falu Zemplén Várm. 1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. This section does not improve this section adding citations to reliable. A 18. 2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű. Nevezetességei 5 (3) Miskolc egyike azon magyar városoknak, melynek lakói igazi lokálpatrióták, akik büszkék a településükre, s elfogadják az összes hibájával együtt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Gatály, az úgynevezett Sárközön fekvő tót kisközség 111 házzal és 724, nagyobbára róm. Nevezetességei. További információk.